Az időtágulás egyszerűen elmagyarázta: mi ez egyébként?
Einstein relativitáselméletének fontos része az időtágítás. Pontosan megtudhatja, mi ez ez a gyakorlati tipp.
Időtágulás - mi ez egyébként?
Mielőtt részletesen elmagyaráznánk az időtágulást, két dolgot kell tudnunk: 1. Egyetlen tárgy sem lehet gyorsabb, mint a fény. 2. A fénynek mindig ugyanaz a sebessége, azaz 299792458 méter másodpercenként. Nem kell többet megértenie az időtágításról. Magyarázatot adunk neked az úgynevezett "fényóra" példáján: Ez egy fiktív óra, amelyben a fény mindig visszatükröződik két tükr között, rögzített ciklust hozva létre.
- Gondolkodó kísérletünkben ezen órák egyike olyan űrhajóra van felszerelve, amely semmilyen sebességgel (V) nem mozog ránk, tehát V = 0. Egy másik, egy könnyű órával rendelkező űrhajó most sebességgel repül át ezen űrhajón (a megfigyelőhöz képest). ) közel a fénysebességhez, például V = 0, 99 ⋅ c.
- Most kicsit kreatívnak kell lennie: képzelje el a fényt kis pontként. Nem mozgó űrhajóval a fény teljesen függőlegesen futhat felülről lefelé és vissza. A távolság a tükrök közötti távolságnak felel meg. Mivel a második űrhajó mozog, a fénynek átlósan kell futnia ahhoz, hogy utolérjék a repülő űrhajót. A fénynek még hosszú utat kell megtennie, mivel a c fénysebesség mindig ugyanaz marad.
- Ez a jelenség azonban alkalmazható más fizikai folyamatokra is. Minél gyorsabban mozog a rendszer a megfigyelőhöz képest, azaz minél gyorsabb a relatív sebesség, annál lassabb a másik rendszer a megfigyelő számára és fordítva.
- Ez az idő egyszerű képlettel is kiszámítható. Itt a ∆t '= ∆t: √ (1 - V²: c²) képletet kell használni. Vegye figyelembe azonban a point-by-dash számítást.
- A normál időtágulás mellett gravitációs időtágulás is létezik, amely Einstein általános relativitáselméletében is előfordul. Az idő lassabban megy végbe egy erős gravitációs mező közelében, és következésképpen az erős tér görbülete közelében. A normál időtágulással ellentétben egy olyan megfigyelő, aki tovább van a gravitációs mezőben, a megfigyelő idejét látja, amely alatt lassabban fut, míg az alábbiakban a másik megfigyelője gyorsabban fut.
Albert Einstein robotként: Ez a mini Einstein oktatást nyújt
A következő gyakorlati tippben elmagyarázzuk, hogyan működnek a kvantumszámítógépek.