A Loop számára a Mathematica-ban - hogyan működik
A Mathematica esetében a hurkokat alapvetően nagyon könnyű létrehozni. A For Loop szintaxisa itt azonban kissé eltér a legtöbb Mathematica függvénynél. A Mathematica For-Loop elve szorosan a Java vagy a C # elvén alapszik.
For-Loop a Mathematica-ban
A Mathematica hurkokhoz csak néhány karakterből állhat. A Mathematica-szintaxissal ellentétben, ahol elválasztóként dupla négyszögletes zárójelek és pontosvesszők vannak, egyszeres szögletes zárójeleket és vesszővel elválasztott területeket használsz. Az alábbiakban ismertetjük a hurok alapját. Néhány különlegességről és különleges esetről a következő képgaléria részletesebben foglalkozik.
- A Mat loopica For hurokának alapelve az alábbi ábrán látható: [indításhoz, teszteléshez, növeléshez, testhez]
- A "For" parancsot nagybetűkkel kell megadni, és szögletes zárójelben kell követni.
- A szögletes zárójelben először írja, melyik futó változót szeretné használni, és hol kezdődik (kezdődik).
- Helyezzen be vesszőt, és utána írja be a teszt állapotát (teszt). Minden új hurok előtt ellenőrizni kell, hogy teljesül-e ez a feltétel.
- Szétválasztja ezt a részt egy vesszővel, és most határozza meg, hogy a futó változónak vagy más változónak hogyan kell változnia az egyes futtatásokkal (növekedés).
- Egy másik vessző után írja be a parancsot, amelyet minden hurok-átvitelben (törzsben) végre kell hajtani.
- A Mathematica-ban talán a legegyszerűbb For hurok a "For [i = 1, i <10, i ++, Print [i]]". Az 1-től 9-ig terjedő számok itt jelennek meg.
- Az elv alapvetően ugyanaz, mint például a C # esetében.
- Mivel a hurokban levő test nem kerül kimenetre, sem az semleges monopóliumra nincs szükség sem pontosvesszőre.
A CHIP online gyakorlati további tippeiben ismertetjük, hogyan lehet felosztani a Mathematica-ban, grafikonokat és 3D-plot létrehozni, valamint WAV fájlokat importálni, szerkeszteni és exportálni.