A gammasugárzás egyszerűen magyarázta: ezt tudnia kell
A radioaktivitásról gyakran az gamma-sugárzás lép fel. Ebben a gyakorlati tippben elmagyarázza neked ezt a jelenséget.
Gamma sugárzás - mi ez?
A gamma-sugárzás akkor keletkezik, amikor a radioaktív nuklidok atommagjai lebomlanak.
- Az alfa- és béta-sugárzáshoz hasonlóan a gamma-sugárzás is tartozik az ionizáló sugárzáshoz. Ez azt jelenti, hogy a sugárzás képes elektronokat eltávolítani az atomokból vagy molekulákból. Az alfa- és béta-sugárzás azonban olyan töltött részecskék, amelyek erősebben kölcsönhatásba lépnek az anyaggal. Egyszerűen fogalmazva, ez azt jelenti, hogy a részecskék kölcsönhatásba léphetnek egymással, és például a részecskéket is kicserélhetik.
- A gammasugárzás nem töltött fotonokból vagy kvantumokból áll, amelyek nem lépnek kölcsönhatásba olyan erősen, de szinte mindent áthatolnak. Nyelvtanulással a fotonokat "fényszemcséknek" is nevezzük, mivel az elektromágneses sugárzás fotonokból áll.
- Általában az összes olyan elektromágneses sugárzást, amelynek kvantum energiája meghaladja a 200 keV-t (eV = elektron volt), gamma-sugárzásnak nevezzük.
- A gamma-sugárzás hullámhossza körülbelül 5 pikométer.
- A gammasugárzás leginkább akkor fordul elő, amikor a fennmaradó mag izgatott állapotban van egy alfa- vagy béta-bomlás után. Ez a mag "forog" egy ideig. Amikor kevésbé energikus vagy alapállapotra vált, a gamma sugárzást bocsátják ki, azaz bocsátják ki.
- A gammasugárzás ugyanakkor előfordulhat semleges rögzítés, sem anyag, mind antianyag keverésével.
A következő gyakorlati tippben elmagyarázzuk, mi az időtágítás.